Dicséret, vagy kritika?

Azt írja egy kedves olvasó, aki már megvette a kötetet, hogy a kötet közepén tart, és most hirtelen gondja támadt. Azt mondja, hogy olyan sok példa van a könyvben, hogy kapkodja a fejét, annyi minden eszébe jut róla…

Nem is tudom, valós kritika-e ez, de rávilágított egy helyzetre.

Teljesítménykényszerben élünk mindannyian, ezért úgy érezzük, hogy ha egyszer veszünk egy szakkönyvet, akkor azt gyorsan el kell olvasnunk, hiszen biztosan megtaláljuk benne azt a biztos megoldást, amit már egy ideje keresünk.

Azután kiderül, hogy nincs EGY megoldás, hanem sok lehetséges út van, lehetséges megoldás, és bizony magunknak kell kigondolni és kidolgozni, melyik is a számunkra megfelelő, megvalósítható.

Azt mondja a levélíró, annyira érdekelte a téma, hogy egyszerűen elkezdte a könyvet az elején, és igyekezett előre haladni az olvasással. Könnyen ment – mondta, mert a stílus nagyon olvasmányos, de egy idő után úgy érezte, meg kell állnia.

Nos egy szakkönyv, és így a Piackutatás egyszerűen sem regény! Annak ellenére, hogy az egyes fejezetek építenek, épülnek egymásra, de nincs folyamatos történet, nincs a végén se boldog befejezés, se naplemente, csak – várhatóan sok kérdésre megvan a válasz.

Én dicséretnek fogom fel, hogy a sok példa a könyvben megállásra késztette az olvasót.

Jó tanács a kötet igazán hasznos forgatásához, alkalmazásához:

• keresd meg a tartalomjegyzéket – ez nem könnyű, mert furfangos helyen van

(255-257 oldal)

• válaszd ki azt a témát, ami a legjobban érdekel, és kezdd ott az olvasást.

Azután az a fejezet biztosan felvet további kérdéseket, és így egyértelmű lesz, melyik fejezettel, melyik résszel haladj tovább.

Ha így teszel, biztosan kapsz ötleteket és a sok példa segítséget és nem zavart okoz.

A példákra visszatérve el kell mesélnem, hogy amikor a szakmába kerültem, és elkezdtem előadásokat tartani, mindig volt valaki a hallgatóságból, aki azt mondta: „ez, amit elmondott igaz lehet arra a szakterületre (informatika, élelmiszeripar, kereskedelem, mindegy, amit éppen mondtam), amiről beszélt, de a mi területünkre nem igaz. Itt minden másképpen van.”

Amikor a többedik helyen hallottam ezt, tettem egy merész vállalkozást: mindig mondtam egy példát arra, amiről éppen beszéltem – mondjuk versenytárs elemzés- majd megkértem a hallgatóságot, hogy mondjanak ők egy ezzel kapcsolatos problémát, kérdést, amit közösen megbeszélhetünk. Merthogy a marketing eszközök és megoldások valójában hasonlóak, függetlenül attól, melyik területről van szó, csak a tartalmuk és az alkalmazásuk módja tér el.

Nagy siker volt ez a megoldás, azóta is alkalmazom.

Miért mondtam ezt el?

Ha a kötetben találsz olyan helyzetet, olyan kérdést, amellyel már magad is szembesültél, és jó lenne valami jó ötlet a megoldására, kérlek, ne akasszon meg az, hogy a kötetben lévő példa más szakterületre vonatkozik. Próbálj elvonatkoztatni, és csak a megoldás módját tekintsd.

Ha ez nem elég, írj, vagy hívj fel, segítek.